Egy felejthetetlen kirándulás

Idén nagyon vártuk a májust. Talán még jobban, mint az előző években. Végre megvalósul a régi álmunk, a régóta tervezett kétnapos kirándulás.

 Veszprém volt az úti célunk. Vonattal utaztunk, pályaudvarról pedig helyi járattal a szállásig.  Amikor megérkeztünk, első dolga volt mindenkinek letelepedni, körülnézni és átmenni a másikhoz megnézni, hogy kinek van jobb szobája.

 Nem sokkal később gyalogtúra kezdődött a Veszprémi Állatkerthez.

A belépésünk után 20 perccel szakadni kezdett az eső, a hangulat viszont – bőrig ázva is- ugyanúgy megmaradt. Talán még jobb is lett, a jövő- menő felhők alatt még izgalmasabban telt a délután.

Vacsora után a csapat összejött, beszélgettünk, senki sem volt egyedül a szobájában és mindenki jól érezte magát.

Másnap a reggeli után újabb „kaland” vette kezdetét. Veszprém hangulatos, régi kis utcáin át célba vettük a Hősök Kapuját és a történetéről szóló kiállítást. A Tűztorony kilátójából az egész város elénk tárult.

Innen a Szentháromság térre mentünk, s az Árpád – kori Szent Mihály-székesegyházat tekintettük meg.   Az Árpád- kori altemplom hűvös falai, a szarkofág a múltba repített minket.

Ezután az 1800-as évek  végétől töretlenül működő Mackó cukrászdába tértünk be, hogy egy kis „plusz kilónyi emlékünk” maradjon az osztálykirándulásról.

Mindenhol jó, sőt nagyszerű volt, de a legjobb az volt, hogy megtapasztalhattuk, milyen az, mikor két napon keresztül egymásra vagyunk utalva, és nincsenek ott velünk a szüleink.

Mindenki nevében mondhatom: fantasztikus volt! Köszönjük Réka néninek, az osztályfőnökünknek ezt az örökre megmaradó élményt, ami mindig szép emlék marad.

Mészáros Alíz Alexa 8.c